jaja

szeretném megvalósítani egy álmomat. megkezdtem az előkészületeket, de igazából ha most nem jön össze, nem lesz csalódás. olyan könnyűek mostanában a napjaim, ahogy élek, vagy inkább érzek. olyan könnyedén. nem izgat semmi, nem idegeskedek, új hajat vágattam, nem kattogok. csak úgy vagyok és élem a hétköznapokat, sokan megfordulnak nálam, érdekes dolgokat hallok. igazából nekem tök unalmas az életem, nem járok szinte sehova, néha bevásárolok és kész. mégis mások élete általában lefáraszt, lelhet, ezért nem érzem szükségét, hogy a magaméba pörögjek.

szóval tudnék mesélni sok mindent, de általában este már nincs kedvem megörökíteni, meg el is felejtem mire odáig jutnék : )

-

nem foglalkozom mostanában a feladataimmal. tudom miket kell(ene) tennem, de nem fogok neki. nem szeretem magamat ezért. nem akarom elódázni az életemet. mindig tudok felmentést találni, hogy miért nem, holott pontosan tudom, hogy miért kell(ene) tennem. pl. magamért. olyan jól tudjuk palástolni, hogy miért is nem teszünk, a legjobb, mikor mindent teszünk másokért, így sajnos nem jut időnk magunkra, jaj de kár....itt még tudjuk sajnáltatni is magunkat a biztonság kedvéért és még meg is nyugszunk: na, hát én akarnék magamra napi 15 percet szánni, de hát.....

igazából nincs de hát. soha nem szabadna lenni dehátoknak. egy héten át napi 10 percet tornáztam és teljesen jó volt. csak 10 perc! már nem járok szauna jógára és kengoo-zni is akartam járni.
momentán annyira be van csípődve mindkét lapockám, hogy alig tudok mozogni. tök szégyen. egy kicsit olyan, mintha kezdenék leépülni, ami luxus ennyi idősen.

bennem mindig van egy olyan kérdőjel, hogy a férfiakat mennyire vonz vagy taszít egy olyan nő, aki nem törődik magával. mert ha rám néz, akkor azt gondolja: ha magát nem szereti és nem foglalkozik a testével, akkor vajon velem mennyire fog törődni?

a másik véglet lehet, aki ennek kimondottan örül, mert azt gondolja, na emellett a picsa mellett, olyan igénytelen lehetek amilyen csak akarok, pont leszarja, ahogy magát is.

..és igen. ezek csak külsőségek, de hát mi az első benyomás? nyilván ha ránézel valakire.
igen tudom, nekem is vannak történeteim, hogy vannak pasik, akik a teltebb vagy kimondottan kövér nőket szeretik, de lássuk be ez egy fehér holló szindróma. tehát erre alapozni elég kevés.

igen tudom, vannak akik ezt olvasva azt gondolják: na és. kövér vagyok, de így is bejött az élet, tehát ez nem fontos.
de. sajnos fontos. te nem nézel tükörbe? tényleg tetszik amit látsz?
nem akarok erre a szintre jutni, pedig már ott vagyok és egy harcnak érzem az egészet, amit nekem sincs kedvem elkezdeni és itt csak magamra gondolok, nem is pasikra. egyszerűen csak az egészségemért, ami mostanában ha az izomzatomat nézem, siralmas. ez még nem is a kilókról szól. csak hogy meg kellene mozdulni és nem érzem azt a fittséget, amit 15 éve? olyan, mintha mostanában kifogyott volna egy anyag a testemből, amitől nem működik olyan olajozottan, nem lenne feltöltve és komolyan mondom időnként még nyikorog is : DDDDDDDD

szóval siralmas. siralmas, hogy ha még ezek után is találok magamnak felmentést. nem akarok.

az van, hogy mostanában egyre több korombeli jön olyan betegségekkel, mint anno a 70 éves emberek. nagyon gondolok arra, hogy ezek pl. a környezeti szennyeződéseknek köszönhetőek kb. 50%-ban, a többit mi rakjuk hozzá a nemtörődömségünkkel.

ez életvitelünkkel nagyon a végletek között ingázunk. sok embert ismerek munkám révén és azt látom, hogy valaki vagy megrögzött fanatikus, vagy semmilyen. sokan próbálnak  szisztéma szerint élni, de nem biztos, hogy mindenkinek az a jó, ami egy könyvben le van írva. igazából tök mind1, az már jó, ha valaki változtatni akar az életén és elindul egy úton, aztán ha akarjuk ha nem, minden csak akkor és úgy működik, ha ez életformává válik. ami vicces, hogy olykor csak egészen kevés dolgok változtatása milyen jó hatással van ránk és még csak nem is arról van szó, hogy innentől kezdve csak olyanokat ehetek amit egyébként utálok pl., tehát el sem kezdem.
nem.
csak ugye itt is felmentés: milyen jó esténként csokizni és chips-ezni, na arról biztosan nem mondok le.
jó. nem mondj le. de akkor elmondod, mi az amit hozzátennél a javulásod érdekében?
megiszol napi 2,5-3 liter vizet, hogy méregteleníts?
ja nem..azt biztosan nem.
ok. akkor szia, ne haragudj, de nincs több alternatíva jelen pillanatban. ha te nem, más sem fog tudni segíteni rajtad, vagy helyetted megcselekedni dolgokat.

sajnos helyettem sem, így kényszerülök a változásra, változtatásra.