ezzel meg mi a faszt lehet vajon kezdeni?

nő a hasam és csak 1 kilót híztam, ennek örülök de annak már kevésbé, hogy gyakorlatilag mindent megeszek, olyan dolgokat is, amiket úgy általában utálok :DDD
hát ez ilyen.
a párom egyszerre szerelmes lényebe és a hasamba lévő borsóba, ami azért jó, mert dupla törődést kapok, egészen addig, amíg nem a buzi háborús játékával van elfoglalva, amit szerintem egy éjjel le fogok törölni a telójáról, mert úgy látom kezd függő lenni. lehet, ez fogja jelenti szépen induló életünk végét :DDD

amúgy az anyja legújabb produkciója, hogy nem a fiától vagyok terhes :DD ő állítólag tudja. hihetetlen ez a nő, hogy egyszerűen mindent tud! kezdem csodálni!
amúgy egy igazi tanító mester. abszolút feszegeti a határt, hogy hogyan ne vágjuk át kedvelt anyósunk torkát percenként c. történetet.
a kedvesen eljutott odáig, hogy kedvenc kutyájának a csontot nem beadja, hanem csak berakja a kapun belülre, hogy be se kelljen menni. tökre sajnálom amúgy : ( milyen csalódások sora kellett ahhoz, hogy valaki meghozzon egy ilyen döntést? számomra ez elképzelhetetlen élet családon belül, de hát megértem, ha csak ezt a 4 hónapot nézem, amíg együtt vagyunk. a baj, hogy egyszerűen képtelen elfogadni, hogy az anyja azért ilyen, mert beteg. elitta az agyát és nem tud már normálisan beszélni, nincsenek tiszta gondolatai. állítólag soha nem is voltak :DDDD

a másik, hogy tegnap  kiderült, vagyis fény gyúlt p. agyába, hogy a kollégája nagyon csúnyán meglopja, most kb. 200.000nél tart. hát nagyon fasza, nem? minden nap kivett tőle kb. 2000 forintot, ami annyira nem is feltűnő, csak az, hogy nem tud félrerakni pénzt, pedig nem költünk semmire extra módon....annyira sajnáltam tegnap, mert ez milyen már? napi 8 órát töltesz egy ilyen emberrel, aki egyébként a kasszát is meglopja, mint kiderült! pffffffffffff : (

oké, mindenkinek kell a tanulópénz, hogy változzon a pénzhez való viszonya. valakinek ez alapból megvan, valakinek nem. remélem ennyi elég volt neki ahhoz, hogy jobban vigyázzon rá, vagy egyáltalán figyeljen rá vagy mittudomén. ettől még szar az egész : (

amúgy jó érzés kismamának lenni. pl király, hogy nem kell végre behúzni, leszorítani a hasamat, mert nem is tudnám. egész nap olyan érzés, mintha lenyeltem volna egy dinnyét :DD tehát tök mind1 hogy eszem-e vagy sem, mindig dinnye alakú :DDDD

jó lesz ez, érzem. jó helyre jön a baba, már sokan várják nagy-nagy szeretettel, mi már most szerelmesek vagyunk belé :DD
amúgy érdekes, hogy milyen sokan eltűntek mellőlem. ebből is látszik, hogy egy ilyen történet, milyen tükröt tart mások életének számára.
van aki megsértődött, hogy jön a baba, van aki felém sem néz, van aki úgy örül, hogy irigykedik és ezt tökre megértem. van akiben érzem, hogy nem hisz bennünk és elítéli, hogy ilyen korán jön a baba, pedig még csak 4 hónapja szeretjük egymást, van akinek pozitív példa a megváltozott életem és erőt ad neki ahhoz, hogy higgyen.
szóval furán alakulnak az emberi kapcsolataim, de igazából nem bánt. van mivel foglalkozom és sokszor csak tudomásul veszek dolgokat és azt mondom, hogy leszarom. legyen ez az ő problémája, nekem már más dolgom van.

érdekes így 38 nm-en élni. azt mondom plusz időt számít minden egyes nap, mert itt aztán nem lehet elbújni egy külön szobába, itt aztán akárhol vagy szembe jön veled a másik ha jó ez neked, ha nem :DDD azonnal kijönnek a problémák és kénytelen is vagy megoldani, mert bárhova mész, utolér. durcázhatsz, de felesleges. amúgy én szoktam :DD nyilván! nő vagyok! de egy biztos, azonnal a felszínre kerül minden és meg is kell oldani azokat, mert nincs hely, hogy eltegyük őket egy polcra.
amúgy ez nem is baj. ez a 4 hónap szerintem felért egy év járással és egy év másfél szobával. itt nem csukhatod magadra az ajtót, a végsőkig kell hajlítanod magad és maximális kompromisszumot követel mindkettőnktől.
de működik. nem mindig könnyen, de működik. ehhez képest plusz egy szoba már nyaralás lesz :DDD

egy biztos. olyan nyugodt és pozitív vagyok, hogy ezt már tanítani kellene. pedig sokan felhívják a figyelmemet, hogy milyen sok probléma lesz , meg ez meg az azért nem lesz jó, meg hogy majd így meg úgy és.
nyilván ezek a saját félelmeik amiket próbálnak kivetíteni rám, de hiába.


mi örülünk és boldogok vagyunk és szeretjük egymást. ennyi a történetünk.
: )