milyen csodálatos volt ez a nap! mert nem is gondoltam, vagy nem számítottam rá, hogy a tesómék ennyire készültek a családi ebédre, olyan szépen meg volt terítve és a leendő feleség úgy kitett magáért, ahogy még soha. még csibéket is faragott tojásokból, meg olyan szép és finom tálakat készítettek..hát tényleg. csak ámultam. és olyan szeretetteljes volt az egész, ahogy leültünk, mindenki kitette amit csinált és együtt örültünk, hát tényleg...na. most is sírok örömömbe, olyan és annyira pozitív csalódás volt az egész.
nagyon örültem, hogy megbeszéltük, többet fogunk már az ilyen összejöveteleket szervezni. örülök neki, hogy rájött, milyen fontos a család és nem hagyta elveszni ezt az anyja általi borzalmas faszija miatt, hanem ő is kiállt mellettünk. ezzel megmutatta anyjának, hogy attól, hogy nem vagyunk nála és kötelezően elviseljük a balfasz alkoholistát, azért van más lehetőség is, hogy együtt legyünk.
persze az anyja ilyen tüntetőlegesen megjelent, aztán viszonylag hamar lelépett, de nem baj. mi még elmentünk az orczy kertbe lesétálni a hihetetlenül sok kaját amit magunkba toltunk és még a zuhi előtt hazaértünk : )
nem is gondoltam egyébként, hogy ennyire fontos nekik is ez az egész. mert az is meglepett, mikor bejelentette, legyen akkor náluk a húsvét, de az, hogy még nyuszis terítőt is raktak is és, hogy tényleg így kitettek magukért, sütöttek pogikat meg csináltak sütit is, gyönyörű hatalmas tulipáncsokor is díszelgett az asztalon... hát teljesen odáig vagyok azóta is.
olyan vicces volt, hogy a pirinyó konyhában mindenki csinált valamit. én tormát reszeltem, anyu pakolt, tesóm a hűtőből pakolta ki a dolgokat, leendő feleség még az utolsó simításokat csinálta az asztalon, hogy minden tökéletes legyen és persze mindeközben nagyon izgult : )
szóval nem is tudom. remélem még sok ilyen örömteljes napjaink lesznek : )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése