gondoltam, ha már lelki fájdalmamban beállt a derekam, azért sétálok pár kört, olyan szép az este. egyszer csak, csendes sírdogálásom közepette mellém keveredett egyik szomszédom és azt mondja nekem: sétálgatunk, sétálgatunk?
-hm..futásnak készült, de beállt a hátam, így maradt a séta.
-hát....nem azért mondom- és beleszív egy jó mélyet a cigijébe- de ilyen túlsúllyal nem is csodálom, hogy megfájdul! főleg betonon való futástól.
aha. köszi. tök jó hogy találkoztunk és feldobtad az amúgy is csodás napomat! esetleg beszélgetnél még velem pár órát, érzem, hogy olyan nagyon jót tennél nekem vele...
pffffffffffffffffffffffff
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése