2014. március 17., hétfő

és

anyám feljön hozzám és már sík ideg vagyok. felháborodva hívott, hogy valamit nem tudott elintézni és akkor most azonnal és így meg úgy.
tejóég...kell ez nekem? olyan békés napom volt idáig. szépen rendbe tettem a szekrényeket, kiszelektáltam pár dolgot stb. lőttek az edzésemnek kb. és a jó kedvemnek is : (

miért én szívok más szarságai miatt?

a fiú meg hív, bocsánatot kért, nagyon sajnálja stb.
ok, megértem. és?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése