hát ja

"nevetek és sírok, elbukok és felállok, elvesztek és találok, adok és elfogadok, változok, közben magam maradok, élek, de néha meghalok"

ma olyan boldogságos napom volt. végre megpucoltam a decemberben berakott ablakokat, feltettem a katicák elleni szúnyoghálót, (majd holnap még leszedem kimosni a függönyöket), anyuval töltöttem a fél napomat és nagyon jó volt. jöttünk-mentünk és kaptam tőle két pár cipőt is :) le volt értékelve a deichmannba és pont egy olyan magassarkú piros, amire már régóta vágyom! na meg volt mellette egy kék is.... :))))))))))) meg egy másik is :DDDDDDDDDDD

a reggelt egy öröm hírrel kezdtem, jó lett a vérleletem a napot pedig egy jó jógával zártam, na meg egy kis aldizással. csak én voltam az egész üzletben, ez tök ijesztő volt, komolyan. azok a félelmetes mustárok, meg majonézek.. :DDDDD

ma olyan jól éreztem magamat, ahogy már régen nem. belekapaszkodok az ilyen napokba, vagy pozitív eseményekbe, mert nagyon tudok töltődni tőle : ) az ilyenekre mindig szüksége van az embernek, krízishelyzet nélkül is!

tegnap éjjel írtam exnek egy sms-t amiben kifejtettem, hogy miért is nem akarok vele többet beszélni és nem haragszom rá, csak vége van és nekem most jó így végre. nem várok a semmire és nincs kedvem fenntartani egy semmilyen ismeretséget, mert felesleges. el akarok szakadni tőle és attól a semmitől amit ő tud adni. unom az ígéreteket és úgy általában mindent.

ez egyébként hogy van? mintha nem történt volna semmi, felhívott este cseverészni. ezek tényleg ennyire hülyék? nem voltam kedves sem cseverészős, de őt ez nem zavarta! kicsit fel is háborodtam, hogy így semmibe veszi a kérésemet és ezzel együtt ugye engem is.
picsába már. tényleg nem értem ezt. minél messzebbre dobom, annál gyorsabban visszajön. tényleg nem megy másképp, csak ha nem veszem fel többet a telefont. sajnálom, hogy idáig fajult ez az egész, de nekem fáj ez a másfél év és szeretném úgy lezárni, hogy tiszteletben tartjuk a másikat mindeközben, na meg persze, hogy leginkább nekem legyen jó. egyszer az életben én is lehetek önző nem? igen, ez most rólam szól.